Rory Clements Herceg címû regényében John Shakespeare továbbra is Sir Robert Cecil, a királynõ fõminiszterének szolgálatában áll, és újabb, még szövevényesebb rejtélyeket kell kibogoznia.
1593-ban járunk, az országban egyre növekszik a nyomor és ennek vonzataként az idegengyûlölet. Uszító hirdetmények tûnnek fel London utcáin, sõt az újságokban is. A királynõ azonban nem engedheti, hogy a kincstárnak jelentõs hasznot hajtó holland kereskedõket és tisztes puritánokat fenyegessék, talán el is üldözzék az amúgy is nehéz napokat élõ birodalomból. Shakespeare feladata utánajárni ezen hangulatkeltõknek, azonban kiderül, hogy nem egyszerû hõzöngésrõl van szó, hiszen puskaport robbantanak több helyen is, és az áldozatok között van Shakespeare felesége is. Közben híre kel egy eltitkolt hercegnek, Stuart Mária állítólagos fiának, akit eddig a spanyolok neveltek, és aki most talán színre lép, hogy elfoglalja elõbb a skót, majd az angol trónt. Ezt azonban nem hagyhatják, hiszen ezzel az ország a spanyolok gyarmatává válna. Shakespeare egyre inkább belebonyolódik a rejtélyes ügybe, amely, úgy tûnik, összetettebb még a legvadabb elképzeléseknél is.
Pokoli tervek szövõdnek, sátáni szerkezetek készülnek, közben skót boszorkák járnak ördögi táncot. A gyász és a sorscsapások közepette Shakespeare és segítõi igyekeznek megelõzni az összeesküvõket. London olyan, akár egy felbolydult méhkas, miközben közelít a pestis, és egyre kevesebb az idõ...
